Három generáció, nagyapa, apa, fia kalandjai az óperencián még innen, de a zöldhatáron túl. A negyedik felesége által kiebrudalt, emiatt az autójában lakó Elekes Géza (Rudolf Péter) - láncdohányos és majdnem sikeres trombitás - egy Albinoni Adagio-ba fulladó hakni hajnalán felkerekedik fiával, hogy meglátogassák a nagyapát (Haumann Péter).

A legfiatalabb Elekes (Schruff Milán), aki poggyászként csak a mobilját, barátnője hitelkártyaszámát és játékszenvedélyét viszi magával az útra, még odafelé menet bekéretőzik egy internetkávézóba pókerezni, gyorsan eljátssza barátnője pénzét és meg is van az alaphangulat. Otthon is áll a bál, a nagymama féltékenységi jeleneteit tovább tűrni képtelen Elekes István a fiához költözne, ha egy élet beférne a csomagtartóba.

De nem fér be. Némi huzavona után, több kupica pálinka formájában levezényelt úti áldással és egy tüchtig tetőcsomagtartóval felszerelkezve nagyapa, apa és fia mégis elindul Pestre. Kalap, kabát, kapu - és persze utánuk az özönvíz meg a nagy vájdling töltött káposzta. Egy halálos gázolásnak látszó, valójában inkább alkohol motiválta kamikáze akció, egy izgalmas nő és még izgalmasabb csomagtartója, valamint az autó végleges lerohadása után, amikor hőseink ellen országos körözést adnak ki, és akkora a baj, hogy már csak a cigány vajda segíthet, úgy tűnik, összecsapnak a fejük felett a hullámok. Közben a három férfihoz tartozó nők láthatatlanul is nyomasztó hatással vannak hőseink lelkiállapotára: az egyiknek a főztje hiányzik, a másik állandóan telefonál a lenullázott bankszámla miatt, a harmadik meg nem veszi fel a telefont, pedig lakni is kellene valahol. Kikerülnek-e a férfiak a motorikus és lelki slamasztikából? Visszafordulni? Na, azt nem.