A Gocoo produkciója olyan elképesztő zenei vállalkozás, amely egyszerre tradicionális japán népzene és lüktető hipermodern trance, pop- és kísérleti zene, rituális színház, valamint örömzene-kompánia.

Elementáris, mélyen a lélekbe nyúló és meghökkentő produkció, amely lehengereli a hallgatóságát.

A színpadon hét nő és négy férfi üti a sok dobot, amelyek, nyújtott formájú, gyertyánszilből készült, japán elemekből álló dobszetteket alkotnak.

A mintegy negyven dob segítségével - amelyhez mindössze egyetlen férfi muzsikál didgeridoo-n, dorombon és más tradicionális hangszereken - hihetetlen ritmusképletekből felépített, hatalmas kompozíciókat adnak elő megdöbbentő frissességgel és hajszálpontos precizitással, minden képzeletet felülmúló látványt és hangzást varázsolva a színpadra.

Produkciójuk mélysége, archaikussága és közvetlensége miatt nem csupán a keleti kultúrkör vagy a világzene megszállottjai kedvelik a zenéjüket. Műsoruk ugyanúgy népszerű rockos, technós közegben is, hiszen a fiatal zenészekből álló csapat a tradicionális taiko-hangzás prezentálása mellett - a ritmusok szabadságát hirdetve, a világ számos eltérő hangvételű zeneiségét szívva magába - modern és sokszínű produkcióval áll a közönség elé. Így a dobok keltette, egyedülálló módon összetett ritmusokat és sokféle stílust felölelő, varázslatos produkciójuk egyesíti a különböző korosztályokat és az eltérő ízlésvilágú zenerajongókat.

A Gocoo nem véletlenül egyike Japán legnépszerűbb taiko-dobos zenekarainak. A csoport tíz éve működik, s lemezeivel és turnéival kitörölhetetlen nyomot hagyott a dobos irodalom vizuális és akusztikus nagykönyvében. Ami a ?ritmusok akrobatáitól? hallható és látható, az - a kritikák szerint - a "tradicionális taiko-dobolás és a földrengés", a "végítélet és a megtisztulás" erejével hat, s a tradicionális kultúrák, a pop-rock és a technó rajongói számára egyaránt népszerű.

Az együttes olyan ismert fesztiválokon lépett fel, mint a Byron Bay Bluesfest, a WOMAD vagy a BOOM, de 2007-ben játszottak a Szigeten is.